2015. augusztus 31., hétfő

09.01 /Léna/



           09.01 hétfő
   Úgy tűnik, naplót fogok írni. Anyu tegnap megvette nekem ezt a könyvet tele üres lapokkal. Mikor anya füzetvásárlás után odaadta csak odaraktam az íróasztalomra, hogy majd lesz vele valami.
  Reggel nagyon korán keltett az óra, ami még kicsit szokatlan volt, a nyárhoz képest. Nyáron délben szoktam felkelni, ma meg, 5:35-kor… Ma lesz az évnyitó a suliban. Reggel felvettem a fekete sortomat, és hozzá a fehér pólómat, amin fekete kacskaringós LOVE felirat van. Rávettem még a fekete rövid mellényemet, ami tiszta szegecs. Imádom azt a mellényt! Egy fekete bakancs lett a cipőm. Tudom, évnyitó lesz és nem egy sima suli nap, de nyolcadikosok vagyunk, ez az utolsó évnyitónk! A szememet füstösre festettem, a számat vörösre. Hmm, ezen a nyáron lehet, hogy gót lettem. Ha nem is teljesen, de egy kicsit biztos.     
  Megvolt az évnyitó, amit az igazgató szokás szerint egy háromórás unalmas beszéddel kezdte. Amin persze minden ember, aki normális értelmiségi, az telefonozott. Én is. Szerencsére volt mobilnetem, így tudtam viberezni a legjobb barátnőmmel, aki sajnos nem az én sulimba jár. Az ő sulijukban az igazgató már másfél órával a mienk előtt befejezte a beszédet. Akkor, amikor már majdnem elkezdtem figyelni, akkor rám írt Viberen egy ismeretlen szám.
B: szia, Léna! te is unod annyira ezt a beszédet, mint én?
Én: igen, a beszédet unom, de te ki vagy?
B: tényleg nem tudod?
Én: nem, nem tudom! mondd meg lécci, nincs kedvem kérdezz-feleleket játszani…
B: a nevem b-vel kezdődik.
Én: Bende? neked honnan van meg az új számom?
B: ki az a Bende? én nem valami Bende vagyok! én Bende vagyok, az osztálytársad!
Én: bocsi! azt hittem, te Bence vagy!
B: amúgy ki az a Bence?
Én: senki, senki… csak egy régi jó barát…
B: biztos, hogy csak jó barát volt annak idején?
Én: hát, nem. vagyis igen! vagyis nem! áh mindegy. annak az időnek már rég vége…
B: hát jó, majd elmondod, ha akarod…
Én: ja, ha még érdekelni fog, de most menjünk, mert végre befejezte az igazgató a beszédet!
   Elmentettem Bende számát, és bementünk a terembe. Kiosztották az órarendet, hétfőt és pénteket kivéve mindig hat óránk lesz. Hétfőn és pénteken hét óránk. Az idei órarendet nem szeretem túlzottan… És hogy fogjuk kibírni a pénteket, amikor hét óránk lesz?! A tanárok meghülyültek idén. Végül dél körül vége lett a tanításnak, és hazamehettem. A délutánom elég unalmasan telt azon kívül, hogy valaki mellénk költözött. Nem nagyon érdekelt. Olvastam, neteztem és végül elmentem aludni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése